Hívjon minket bizalommal!

+36-70-548-7427

6 000-10 000 Ft / hó
Könyvelőirodánk Győrben vállalja egyéni vállalkozások teljes körű könyvelését. A könyvelési szolgáltatás Győrben magába foglalja a beérkező és kimenő számlák könyvelését...
20 000 Ft / hó
Győri könyvelőirodánk nagy tapasztalattal bír az EVA adóalanyok könyvelésében. Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek.
20 000 Ft / hó
Könyvelőirodánk vállalja Győrben KATA alany egyéni vállalkozó és gazdasági társaság könyvelését. A kisadózó vállalkozás számára a jogalkotó bevételei nyilvántartás...
30 000 Ft / hó
A teljes körű könyvviteli szolgáltatás magában foglalja a gazdasági társaság könyvelésén kívül az adóbevallások elkészítését. Adóbevallások elkészítésén túl könyvelőirodánk...

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára – összehasonlítva a „hagyományos" adózási formákkal – lényegesen alacsonyabb mértékű közteherfizetéssel és kevesebb adminisztrációs teherrel jár. taggal A kata a kisadózó vállalkozások esetén kiváltja a személyi jövedelemadót (ezen belül: a kisadózó magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót, egyéni vállalkozók esetén a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy az átalányban megállapított jövedelem adóját), a társasági adót, az egyéni járulékokat és a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást, valamint a bérek után fizetendő közterheket (a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást) is.

elvalaszto vonal

A kata alanyának ezek helyett mindössze a tételes adót kell megfizetnie. Ennek összege főállású kisadózó esetén havonta 50 000 forint (magasabb összegű tételes adó megfizetésének választása esetén havonta 75 000 forint), főállásúnak nem minősülő kisadózó esetén pedig havonta 25 000 forint. A kata legfontosabb jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze: A kata egyik legnagyobb előnye, hogy a kisadózó vállalkozásnak a tagokkal, illetve a részükre teljesített kifizetésekkel összefüggő közterhek helyett jelentősen alacsonyabb mértékű tételes adót kell fizetni. A törvény ezzel azt kívánja elősegíteni, hogy azokat az egyéni vállalkozókat, néhány taggal rendelkező betéti társaságokat és közkereseti társaságokat, amelyek általában 6 millió forint alatti bevételt érnek el, és nem alkalmaznak munkavállalókat, alacsonyabb összegű adófizetési kötelezettség terhelje.

Az adózókat terhelő adókötelezettségek szempontjából fontos könnyítés az is, hogy a kisadózó vállalkozásnak – feltéve, hogy nem rendelkezik alkalmazottakkal – nem kell bevallást benyújtani sem havonta, sem az év végén, az adóévben általa elért bevételről elegendő nyilatkozatot tenni az állami adóhatóság felé az adóévet követő év február 25. napjáig (ha 40 százalékos mértékű adó fizetésére kötelezett, akkor erről évente – a nyilatkozattal együtt benyújtható – bevallást kell készíteni). Az adminisztrációs terhek csökkentését szolgálja az is, hogy a kisadózó vállalkozásra nem terjed ki a számviteli törvény hatálya, így a kata-alanyának mindössze bevételi nyilvántartást kell vezetnie, illetőleg elegendő az is, ha a kisadózó vállalkozás az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi.

Amennyiben a kisadózó vállalkozás a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, akkor a vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalék adót kell fizetnie. Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót megfizetni, akkor a 40 százalék adót a kisadózó vállalkozásnak a bevételének azon része után kell megfizetnie, amely meghaladja az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és havi 500 ezer forint szorzatát. (Olyan esetben, ha pl. az adózó 2014. március 10-étől tartozik a tételes adó hatálya alá és minden hónapra meg kell fizetnie a tételes adót, akkor a rá vonatkozó bevételi értékhatár (10*500 000) 5 000 000 forint. A bevétel ezt meghaldó része után az adó mértéke 40 százalék.) A százalékos mértékű adó megfizetése nem mentesíti a kisadózó vállalkozást a tételes adó megfizetése alól.

Nem kell a tételes adót megfizetnie a kisadózó vállalkozásnak a kisadózó után, amennyiben a kisadózó a hónap egészében
• táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• fogvatartott,
• egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

elvalaszto vonal

A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására azzal, hogy a bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig köteles megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik. A kiállított számlán a kisadózó vállalkozásnak kötelező feltüntetnie azt, hogy „Kisadózó".

Amennyiben a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet a tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében - az ellenkező bizonyításáig - vélelmezheti, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre. A vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:

• a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
• a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem adatszolgáltatásra köteles személytől (a továbbiakban: megrendelő) szerezte;
• a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
• a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
• a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
• a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

A 2015. évtől a kisadózó vállalkozás adóalanyisága a naptári negyedév utolsó napja helyett csak a naptári év utolsó napján fennálló, 100 ezer forintot meghaladó adótartozás esetén szűnik meg azzal, hogy az adóalanyiság megszűnésének időpontja az adóalanyiság megszüntetéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napja.